Koszpek Ferenc - Az út vége

Koszpek Ferenc

Az út vége

Ágyadba bújva
érjen-e reggelem?
Áldalak újra,
védtelen hergelem

magamat tűzbe,
megöl e szenvedély,
övemet fűzd be,
Te "öleb"; ez kemény,

cseppet sem silány,
mértékes, élvezem,
s rettegek. Irány,
térképek; életem

élvezet tőled,
minden éj, s... Nézz alant,
még remeg! Öld meg
míg remél, védd magad!