Pilinszky János
December
(részlet)
Földek és kertek lassan kisimulnak. A
város állig gombolt házai beljebb húzódnak az út mellől, bokrok és fák önző
várakozásban engedik el egymás kezét, s mintha valami rendkívüli hírre
készülnének, kíméletlenül vetik le minden emléküket a múltból. Egy madár rebben
fel az üres levegőbe, az ég felé puhatol, mint tó vizébe dobott kavics, majd
egy kisdiák kapaszkodik fel a kiürült Gellérthegy oldalán, szája körül ezüstlő
lehelettel. Ennyi az egész, amit följegyezhetsz. Egy este pedig a körúton
csatangolva is meghallod, amint a tetőkre süppedt ég alatt elszorul a város
lélegzete. És másnap reggelre lehull az első hó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése