Kormányos Sándor
Otthon
A barackfák árnya
megrezzen a szélben
s a dűlőutak mentén
elfutó napok
nyomában csend jár
ha görnyedt hátú esték
vállára ülnek
a hullócsillagok.
megrezzen a szélben
s a dűlőutak mentén
elfutó napok
nyomában csend jár
ha görnyedt hátú esték
vállára ülnek
a hullócsillagok.
*
Lépteidről álmodom
Ma lépteidről
álmodom,
az ajtót nyitva hagytam,
szobámban hűvös csend vacog,
csak várlak mozdulatlan.
Az éj nyikorgó végtelen,
ám titkokat nem rejthet,
már régtől tudják jöttödet
a szél-fújt őszi kertek.
az ajtót nyitva hagytam,
szobámban hűvös csend vacog,
csak várlak mozdulatlan.
Az éj nyikorgó végtelen,
ám titkokat nem rejthet,
már régtől tudják jöttödet
a szél-fújt őszi kertek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése