2013. május 12., vasárnap

.kaktusz - Az idő múlása



.kaktusz

Tudod arra gondoltam,
hogy az idő múlik szemmel láthatóan,
máris sötétedik, alighogy reggel van,
hogy sietve érkezzen az éjszaka…
de ha egyszer a Föld megállna,
s nem forogna a Nap se,
az idő is megállna,
nem lenne reggel és nem lenne este,
a nyarat nem követné az ősz,
az őszt a tél, s tavasszal
nem borulna virágba a természet…
az embernek külön, saját órája is van,
sebességét a változás, a mozgás befolyásolja,
lassan jár az idő, ha kevés dolog történik,
ha meg az élet zajlik, rohan az is,
végképp megáll annak, aki meghal,
ő már megérkezett,
vele már itt semmi sem történhet…
az idő múlása mérhető a változással,
mutatják azt a ráncok,
de ha egyszer
az egész világ dermedten állna,
akkor az idő is megállna:
a változás maga az idő,
az egy helyből való elmozdulás,
változik még a szobor is,
amikor megkopik…
egyedül talán a lélek,
s benne a szeretet nem változik,
nem növekszik, nem is múlik,
kora azért, az idővel nem mérhető,
ő csak van, miközben az ember
hol távolodik, hol közeledik hozzá,
s ha a szeretetet végre eléri,
hazaérkezett, azt jelenti,
az idő múlása többé nem számít.

2013. április 24.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése