Káli László
Mielőtt
Mielőtt búcsút intettél volna.
Még azelőtt volt az a néhány óra.
Mielőtt elindultunk azon
a kettészakadt útszélen,
(vagy az égbolt volt?)
még azelőtt épp! A búcsúképpen
számra nyomott (szádra préselt)
csókpecséttel lezárt "visszatérek"
mondatunkat. Igen, amikor
hozzám értél! Vagy még előbb!
Amikor felém jöttél! Vagy én
rohantam feléd, a sötét elől
a fénybe. Szóval... hogy még
mindenek előtt! (és után persze)
Elveszni a karjaidban.
Megbújni
a pillanatban. Tudom, ebben
a minutumban kellett volna,
hogy álljon az idő, s az óra.
Hogy így, és hogy mindörökre,
egymást szorosan átölelve!
Mielőtt! És nem, hogy miután
eltűntél a végeláthatatlan
végtelenbe futó szűk utcán.
Még azelőtt volt az a néhány óra.
Mielőtt elindultunk azon
a kettészakadt útszélen,
(vagy az égbolt volt?)
még azelőtt épp! A búcsúképpen
számra nyomott (szádra préselt)
csókpecséttel lezárt "visszatérek"
mondatunkat. Igen, amikor
hozzám értél! Vagy még előbb!
Amikor felém jöttél! Vagy én
rohantam feléd, a sötét elől
a fénybe. Szóval... hogy még
mindenek előtt! (és után persze)
Elveszni a karjaidban.
Megbújni
a pillanatban. Tudom, ebben
a minutumban kellett volna,
hogy álljon az idő, s az óra.
Hogy így, és hogy mindörökre,
egymást szorosan átölelve!
Mielőtt! És nem, hogy miután
eltűntél a végeláthatatlan
végtelenbe futó szűk utcán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése