Február - Böjtelő hava
Télutó - Jégbontó hava - Szarvastor hava
Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, záró napja pedig
Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a
halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek ehhez az
időszakhoz, és általában az engesztelés hónapjaként tartották számon az
ókorban. Ovidius a Római naptárban részletesen leírja a februári ünnepeket és a
velük kapcsolatos mitológiát. A hónap nevének eredetére is magyarázatot ad:
februa néven neveztek minden olyan anyagot, amellyel a tisztító szertartásokat
végezték.
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.
A
csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi munkákra, ha az olvadás
beáll, a víznek szabad folyást nyitunk. A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat
lemessük, hernyófészkeket irtjuk. Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell
almozni. Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen,
de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás
napján."
Népi
megfigyelések
- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni
- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni
- Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja
*
Népi
mondóka
Gyertyaszentelő melege
sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Koratavasznak előhírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja
Ég áldását bőven adja.
*
Mit
jövendöl a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.
Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.
*
Február régi magyar
(katolikus) neve Böjtelő hava, jelezvén a farsang utáni és húsvét előtti
időszakot. A meteorológusok Télutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar
naptár szerint Jégbontó havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint)
Szarvastor havának nevezték februárt. A Nap a Halak jegyébe lép.
A horoszkóp csillagjegyei
közül az alábbiak esnek február hónapba:
Vízöntő (január 20
– február 19) és
Halak (február 20 –
március 20.).
Február folyamán a Nap
az állatöv csillagképei közül a Bak csillagképből a Vízöntő csillagképbe lép.
Szabályos években a
február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa és
novembere.
Szökőévekben a
február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az augusztus..
Februárban tartják
négyévenként a téli olimpiai játékokat.
Az Arvisurák szerint
Jégbontó hava.
Jeles
napok februárban
Február (régiesen
Februárius) az év második hónapja. Szabályos években 28 napos, szökőévekben
pedig 29 napos.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta.
Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta.
Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.
*
Február 2 - Gyertyaszentelő
Boldogasszony napja.
A templomokban ezen a
napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez
kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a
XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az
újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek
illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a
gyertyát gyújtották meg.
*
Február 3. - Szent
Balázs püspök napja.
Balázs a
torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát
nyelt fiút. Szokásban volt az iskolás korú gyermekek balázsjárása is. Ez a
Gergely-naphoz hasonló adománygyűjtő szokás, amikor a maskarába öltözött
gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adományokat küldenek
(szalonnát, tojást, zsírt).
*
Február 19. - Zsuzsanna
ótestamentumi nőalak napja.
A gyönyörű asszonyt
fürdés közben a vének meglesték, majd házasságtörés hamis vádjával illették.
Zsuzsanna azonban tisztázta magát és a véneket elítélték. Ezt a bibliai
történetet adták elő az ún. Zsuzsanna-játék során dramatizált formában. Ehhez a
naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta,
melynek éneke a tavasz közeledtére utal.
*
Február 25. - Mátyás
napja.
Azt tartják, ha hideg
az idő, Mátyás feltöri a jeget, ha viszont nem talál, akkor csinál. Azaz
hirtelen időjárás változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják
a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.
Kert – február
A lombhullató fák - de különösen a
gyümölcsfák - jóllehet a lombhullás óta nyugalmi állapotban vannak, egyáltalán
nem érzéketlenek az időjárás szélsőségeivel szemben.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a
téli zimankós hideg csak akkor tesz kárt a termőrügyekben, ha a hőmérséklet -15
fok alá csökken. Egyébként ebben az időszakban csak az ónos eső okozta
jégpáncél veszélyezteti a termőrügyek épségét.
A növények
mélynyugalmi állapota január végén, február elején ér véget.
A népi hagyomány
pálfordulásnak (január 25.) nevezte ezt a kritikusnak vélt napot és a
gazdaemberek azt tartották, hogy ha a télire eltett élelem és takarmány fele
még megvan, akkor nincs baj: a család és az állatállomány kitelel. Pálnak
fordulása, fél tél elmúlása - szólt a bölcs mondás.
*
Mikor érdemes
palántázni?
Az előrelátó kertész
már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és gondol a zöldségfélék
és a virágok palántázására is.
Szeretettel
köszöntjük e hónap
névnaposait,
születésnaposait,
ünnepeltjeit.
Sok boldogságot
kívánunk!
https://m.youtube.com/watch?v=xTb-dgLNjUY
VálaszTörlés