Turza Sándor - Ahogy a négy évszak

Turza Sándor

Ahogy a négy évszak

Rám bontottad a tavasz zöld ruháját,
virágok illatával őrjítetted bennem
az élményhegyet, eljött a nyár,
magunkból kivetkőztetett.
Halott csillagok fénye ért a földre,
szemed könnycseppje ígérte,
sohasem lesz vége.
Ősz karja fogta át a derekad,
ellopott tőlem virágillatot,
fénylő nyarat, helyette
megkaptalak téged, fényét
a gyertyának, melegét a
téli éjszakáknak.
Tél idegén az élet gerinccsigolyája roppan
együtt dobbanunk, egymás karjába fagyottan.