Kosztolányi Dezső
Karácsony
Ezüst esőben száll le
a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak,
most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a
sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének
áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése