Nadányi Zoltán - Karácsony

Nadányi Zoltán

Karácsony

Havas éjszakában
Hulldogálnak lágyan
A cicázó hópihék.
Búgó harangszótul,
Mely az éjbe tódul,
Mélán cseng-bong a vidék.
Szent karácsonyéj van,
Kunyhóban, kastélyban,
Karácsonyi mécses ég.

Íme, fent a légben,
Felhős, ködös égen
Kis Jézuska elsuhan.
Nagy karácsonyfája,
Amit hordoz, szállva,
Roskadásig rakva van.
Dió, füge rajta,
Cukor is, százfajta
És ajándék számtalan.

Száll a ködös ürbe';
Fény árad körülte,
Hol a léget átszeli.
Útján véges-végig
Angyalkák kísérik;
Ének csendül, bájteli.
Angyalok kezében
Csilingelnek szépen
Harangocskák ezrei.

Egyik-másik háznál
Libbenve alászáll,
Beröppen az ablakon;
S hogy ott járt Jézuska,
Csákó, baba puska
Tanusítják gazdagon.
Örül a sok gyermek,
Ajándékot nyernek; –
De csak hogyha jók nagyon.

Kis Jézuska szálldos,
Repül háztól-házhoz
Föld felett, az ég ívén...
Ide-oda szárnyal
A karácsonyfával,
Feje körül égi fény.
Lemosolyg a földre –
Ó, boldog idő te,
Mikor mindezt így hívém...