György Viktória Klára
Érzés …
Gyötrő álmok szövik
az
emlékek hálóját,
feledni vágyok mindent,
mi sebzi lelkem szárnyát.
Zuhanok a mélybe
bezárul mögöttem a fény,
elvesztem, érzem,
csak pislákol a remény.
Szeretném hinni, majd átölel
a holnap,
s feledni, mily fájót
nyújtott a tegnap.
Talán felcsillan a percnek
tündöklő arca,
nem gondolva majd megannyi
kínzó harcra.
Olvadnék lávád folyamába,
elégnék tüzed szikrájába,
cseppenként simítnám lelked óceánját,
könnyemmel törölném szíved fájó álmát.
Csillagokkal táncoló, titkos, bűvös éj,
Érzés, had érintselek, mielőtt
végleg elmennél.
Holdsugár talán elér a fényed,
s erőt ad reményed.
emlékek hálóját,
feledni vágyok mindent,
mi sebzi lelkem szárnyát.
Zuhanok a mélybe
bezárul mögöttem a fény,
elvesztem, érzem,
csak pislákol a remény.
Szeretném hinni, majd átölel
a holnap,
s feledni, mily fájót
nyújtott a tegnap.
Talán felcsillan a percnek
tündöklő arca,
nem gondolva majd megannyi
kínzó harcra.
Olvadnék lávád folyamába,
elégnék tüzed szikrájába,
cseppenként simítnám lelked óceánját,
könnyemmel törölném szíved fájó álmát.
Csillagokkal táncoló, titkos, bűvös éj,
Érzés, had érintselek, mielőtt
végleg elmennél.
Holdsugár talán elér a fényed,
s erőt ad reményed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése