Mirian - Míg lehet

Mirian

Míg lehet

Mi, öregek már ismerjük
a szelet, hogyan rángat
vagy ölel meg lelkeket.
Mi, öregek álltunk ott
hol a nap tüze forrón
égette felhevült szívünk!
Itt e földön, mi
már oly sok lépést tettünk
mégis hol van bölcsességünk
miből osztunk, s mikor
oda, hol még csak sarjad
hol még csak halkan
dobban az a kicsi szív.
Hogyan óvjuk azt
hol még oly tiszta
törékeny a csepp remény…
Mondd, neked a tükör
hogyan mesél
mert nekem sötét
mikor kérdezem.
Hol a védelem
erőnk hová veszett
s a lelkiismeretre
ki borított lepleket.
Nézz körül
s öleld át gyermeked!
Míg lehet.