"...nem tudott uralkodni magán, s benézett a tiltott szobába. Ez a szoba
egy gyönyörű szép rét volt, a közepén egy haloványzöld tóval, s felette kéklett
a tiszta nyári ég. A tóban három szépséges királyleány fürdött..."
A madárasszony (székely népmese)
mindig az utolsó szobában
s mindig a legkisebb leánnyal
mindig a skatulyák merész nagy titkával
leszek gazdagabb s szegényebb
egyetlen fiú voltam hiába választottam
egyetlen titkot tudtam gyenge voltam
egyetlen asszonynak hittem s mind elvarázsoltak
mire felocsúdtam elszállt minden madárdal
minden madárdal hófehér tollából
vércsepp hullott sárkány madarából
sárkány szigetére hogy utat mutasson
kicsiny vagyok de buták az óriások
buták az óriások tanultam hibámból
leckét vettem okos hazugságból
becsületemmel nem jutottam távol
köpenyt szőttem láthatatlanságból
hermész kalapját hogy siessek
kardot hogy oda ne vesszek
körülöttem rabló óriások
szomszédságom török átok
kardjuk elragadtam köpenyembe rejtem
sapkám sziget magányára elrepít
halott sárkány vára vár élő királylány
kardom ki ne csorbulj kardom egyet suhintsál
pénzén ül a sárkány száz emelet vára
a századikon lakik a bankárja
bankárja sikkasztó könnyen vesztegettem
leányostul nagy várát elvettem
pénzével tollával fehér ruhájával
drága sok kelmével asszonyom megvette
sok sok rablott pénzzel visszavettem
régi asszonyra így megint szert tettem
sárkány-frigyét mindig megbocsátom
hétfejű sárkánynak hét szerelme vagyon
ha nem hét vágya hét feje is volna
bocsánatom s mesém erről tovább szólna
egy meztelen karddal legyőzöm a sárkányt
tűzre veled cifra fehér rongyok cifra gyöngyös rongyok
meztelenül szép vagy fürödj pucér szép lány
újra kiválasztlak ahogy megláttalak
pucéron szeretlek kincsem tűzre vetem
sárkány bankárt szegényen veszejtem
szegényen veszejtem ledől tornyos vára
megszolgáltam árát hét élet az ára
A madárasszony (székely népmese)
mindig az utolsó szobában
s mindig a legkisebb leánnyal
mindig a skatulyák merész nagy titkával
leszek gazdagabb s szegényebb
egyetlen fiú voltam hiába választottam
egyetlen titkot tudtam gyenge voltam
egyetlen asszonynak hittem s mind elvarázsoltak
mire felocsúdtam elszállt minden madárdal
minden madárdal hófehér tollából
vércsepp hullott sárkány madarából
sárkány szigetére hogy utat mutasson
kicsiny vagyok de buták az óriások
buták az óriások tanultam hibámból
leckét vettem okos hazugságból
becsületemmel nem jutottam távol
köpenyt szőttem láthatatlanságból
hermész kalapját hogy siessek
kardot hogy oda ne vesszek
körülöttem rabló óriások
szomszédságom török átok
kardjuk elragadtam köpenyembe rejtem
sapkám sziget magányára elrepít
halott sárkány vára vár élő királylány
kardom ki ne csorbulj kardom egyet suhintsál
pénzén ül a sárkány száz emelet vára
a századikon lakik a bankárja
bankárja sikkasztó könnyen vesztegettem
leányostul nagy várát elvettem
pénzével tollával fehér ruhájával
drága sok kelmével asszonyom megvette
sok sok rablott pénzzel visszavettem
régi asszonyra így megint szert tettem
sárkány-frigyét mindig megbocsátom
hétfejű sárkánynak hét szerelme vagyon
ha nem hét vágya hét feje is volna
bocsánatom s mesém erről tovább szólna
egy meztelen karddal legyőzöm a sárkányt
tűzre veled cifra fehér rongyok cifra gyöngyös rongyok
meztelenül szép vagy fürödj pucér szép lány
újra kiválasztlak ahogy megláttalak
pucéron szeretlek kincsem tűzre vetem
sárkány bankárt szegényen veszejtem
szegényen veszejtem ledől tornyos vára
megszolgáltam árát hét élet az ára
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése