2014. április 18., péntek

Lelkes Miklós - Húsvét



Lelkes Miklós
Húsvét 
Tűnődött ezüst könnycsepp,
s az ezüstszőrű bárány.
A kés is eltűnődött
csillagos szíve táján.

Varjak szálltak, kaszáltak
felkéklő égi kéken,
s széthullt a károgásuk
a szélben, messzeségben.


Egy verset írtam akkor.
Egy piros lelkű verset.
Piros pirostojások
táncosan felnevettek.


Lehet: bolondos vers volt,
de hitt, de hitt a szépben,
hitt pirosló örömben,
bizott a messzeségben.


A nyulak elfutottak,
de elénk jött a holnap.
A bokrok és fák zölden
fényidőt felragyogtak.


Most, tudom, más idő jött:
másokért tenni szégyen,
s gyenge húsvéti bárány
a nép Mammon kezében…


Lehet: fura egy vers volt
és élet - mégse bánom,
akkor sem, ha miatta
nem lesz feltámadásom,


mert a szívemben érzem
nemcsak élét a késnek,
de piros öröm-arcát
múltnak és messzeségnek.


1 megjegyzés: