2014. április 23., szerda

Nagy István Attila - Fanfárok



Nagy István Attila

Fanfárok

Szólhatnának a fanfárok,
mert felébredtem.
Szabad a szenvedés,
mormolhatom a könyörgés imáit,
s dacolhatok elmúlás, veled is.

Vajon hol van a kedvesem,
boldogabb-e nélkülem,
vagy szép arcában a bánat
elsáncolta magát
hosszú küzdelemre?

De nem adom fel könnyen,
érte szól ez a vers is,
könnyű fegyver, meglehet.
De dacol az idővel,
túléli győzelmeinket.

1 megjegyzés: