Della Mária - Halottak napján

Della Mária

Halottak napján

A temetők krizantémillatot lehelnek,
márványkövek között kószálnak a lelkek.
Fájó szíveket szorongat a bánat keze,
sebeket szakít fel november eleje.
*
I
Elfeledett sírodra egy rokon rátalál,
számozott sorokba temetett a halál.
Nyugodt békédért imái az égig érnek,
mécses gyertyák, pisla lángok érted égnek.
*
I
Míg söprögetik a lehullt, száraz leveleket,
nagyon sajnálják, mit érted nem tettek meg.
Virradatra a viaszfények csonkig égnek,
megbolygatott lelkek sírba visszatérnek.