.kaktusz
Az élet útján
Tudod arra gondoltam,
ahogy egy kiránduló csoport
elindul jó kedvvel vidáman,
úgy indul el
az élete útján az ember...
de, ha a tömegben
valaki elkezdi suttogni,
hogy a menet halálmenet,
hogy a cél valójában a végső pusztulás,
akkor az az út többé nem lesz vidám,
ha fel is hangzik időnként kacagás,
nem lesz az a séta
a boldogság felhőtlen kirándulása,
hisz minél tovább ér az ember,
annál nagyobb a félelme,
annál közelebb van
a kegyetlen mészáros,
aki nem kímél senkit sem...
pedig lehetne a menet
a boldogság virágzó,
reményteli útja is,
ha a mindenhol jelenlévő
pesszimista károgók
jövőt a látszatból
nem jósolnának,
ha nem vennék el,
ha az ember vonulhatna
hittel a szívében,
akkor sokkal több lenne
a felszabadult ének,
az ōnfeledt kacagás,
és a szívből jövő tánc,
ha az úton mindenki
reménnyel teli szívvel
haladhatna a cél felé,
ha tudna bízni benne
rendületlen, hogy ott
találkoznak mindazok,
akik elveszítették egymást
fájó szívvel az útjuk során,
ha az ember nem hallgatna
a szörnyű vészt jóslókra,
akár még boldog is lehetne,
hiszen a nehézségek nincsenek hiába,
az élet nem egy semmivé váló buborék,
az életnek, ennek a fárasztó útnak
a valódi értelme épp a megérkezés.
ahogy egy kiránduló csoport
elindul jó kedvvel vidáman,
úgy indul el
az élete útján az ember...
de, ha a tömegben
valaki elkezdi suttogni,
hogy a menet halálmenet,
hogy a cél valójában a végső pusztulás,
akkor az az út többé nem lesz vidám,
ha fel is hangzik időnként kacagás,
nem lesz az a séta
a boldogság felhőtlen kirándulása,
hisz minél tovább ér az ember,
annál nagyobb a félelme,
annál közelebb van
a kegyetlen mészáros,
aki nem kímél senkit sem...
pedig lehetne a menet
a boldogság virágzó,
reményteli útja is,
ha a mindenhol jelenlévő
pesszimista károgók
jövőt a látszatból
nem jósolnának,
ha nem vennék el,
ha az ember vonulhatna
hittel a szívében,
akkor sokkal több lenne
a felszabadult ének,
az ōnfeledt kacagás,
és a szívből jövő tánc,
ha az úton mindenki
reménnyel teli szívvel
haladhatna a cél felé,
ha tudna bízni benne
rendületlen, hogy ott
találkoznak mindazok,
akik elveszítették egymást
fájó szívvel az útjuk során,
ha az ember nem hallgatna
a szörnyű vészt jóslókra,
akár még boldog is lehetne,
hiszen a nehézségek nincsenek hiába,
az élet nem egy semmivé váló buborék,
az életnek, ennek a fárasztó útnak
a valódi értelme épp a megérkezés.
2015. február 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése