Pné Juhász Mária
/Marina/
Szeretlek
Most szél fú, fagy
van és hideg,
kezem kezedben melengeted,
percek órákká sűrűsödnek,
én válladra hajtom fejem.
Még jeges szélben feszengve,
ott bandukolt az éjjel,
hol csillagok néma léte
örökbe-fonja szívünket.
Mi volt, már nem érdekel,
ne maradj távol tőlem,
egyetlen napra sem.
Vagyok, mert létezel,
élsz, mert én létezem,
leszünk már örökre.
kezem kezedben melengeted,
percek órákká sűrűsödnek,
én válladra hajtom fejem.
Még jeges szélben feszengve,
ott bandukolt az éjjel,
hol csillagok néma léte
örökbe-fonja szívünket.
Mi volt, már nem érdekel,
ne maradj távol tőlem,
egyetlen napra sem.
Vagyok, mert létezel,
élsz, mert én létezem,
leszünk már örökre.
Milyen szép is ez az utolsó szakasz...! Azt hiszem, hogy van is ilyen.
VálaszTörlés