Margot
Anyák napján
Nem fogod többé, ha
félek, a kezem.
Megkopott képekről mosolyogsz reám,
Csak egy képhez szólok, ha fáj az élet!
Örök álmod alszod, Drága Jó Anyám!
Mégis itt élsz bennem, tied minden percem
Most indulok hozzád, mint hajdan is régen
Megbocsátom azt, Hogy vétettél ellenem,
Lelkem tüskéit a virágról letépem.
Mikor anya lettem, rózsákat hoztál,
Köszönteni engem, a gyermekedet.
Milyen nagy boldogság anyának lenni!
S Te mégis elhagytad áldott helyedet!
Elindulok hozzád, mint már számtalanszor
Sírodra a fájdalom rózsáit teszem,
Újra kislány vagyok, simogatod arcom.
Nem vádollak többé! Csak sírok csendesen.
Megkopott képekről mosolyogsz reám,
Csak egy képhez szólok, ha fáj az élet!
Örök álmod alszod, Drága Jó Anyám!
Mégis itt élsz bennem, tied minden percem
Most indulok hozzád, mint hajdan is régen
Megbocsátom azt, Hogy vétettél ellenem,
Lelkem tüskéit a virágról letépem.
Mikor anya lettem, rózsákat hoztál,
Köszönteni engem, a gyermekedet.
Milyen nagy boldogság anyának lenni!
S Te mégis elhagytad áldott helyedet!
Elindulok hozzád, mint már számtalanszor
Sírodra a fájdalom rózsáit teszem,
Újra kislány vagyok, simogatod arcom.
Nem vádollak többé! Csak sírok csendesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése