Gligorics Teréz
Apró szemekben
Apró szemekben hull a
hó,
Suttog a csend, s oly
nyugtató…
De hogy a kémény
nőtt-e az égre,
Vagy az ég szakadt-e
a ház tetejére,
Nem látom innen, nem
tudom,
Majd megnézem jobban
Ha a nap lángra
lobban,
Vagy majd ha egyszer
egy rémálomban
A fák tetejére
feljutom…
Mit kezdesz majd, én
Istenem,
Ha meghalok egyszer,
énvelem?
Hogy másnak szántad-e
életem,
S én rágódom az
éveken,
Nem látom innen, nem
tudom…
Majd megnézem jobban
Ha a szív már nem
dobban,
Vagy majd ha egyszer
egy szép álomban
A kéményen túl is
eljutok…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése