Serfőző Attila
Szenteste elé
Kékké fagyott a sűrű
messzi,
mind megannyi fedél
alatt,
most jó lesz
megpihenni.
Szívekben csönddé
lényegülve
hasson át a szeretet,
kapjon belőle
mindenki —
Az összes ház templom
legyen,
egyetemes oltalom,
Nap keljen a porló
arcokon!
*
Keresztet vető kezek
forrása vagyunk,
örök
szakadék-nélküliség,
jelen, és a nem oly’
rég (!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése