2016. december 9., péntek

Szomorúfűz - Álmatlanul sodródom



Szomorúfűz

Álmatlanul sodródom

Lehulltak az éji csillagok
Fakó halvány vonal a hold
Magányosan, álmatlanul sodródom

Jajong az éjben a csípős szél
A mennyboltra halkan kúszik,
A sápadó hajnal festi színeit.

Köztünk terülő távolság
Fájdalmas, sajgó életemben
Zokog, fáradt szegény szívem

A messzi homályból ragyog
Féltőn simító, fénylő szemed
Az érzések érintik, ölelik lelkemet.

1 megjegyzés: