Torma Zsuzsanna - Egyszer, s mindenkorra

Torma Zsuzsanna

Egyszer, s mindenkorra

Egyszer, s mindenkorra
Tudomást kell vennünk
Arról, hogy majd egyszer
Végleg el kell mennünk.
Sorsa mindenkinek
Megvan régen írva,
S vállán a keresztjét
Ki-ki addig bírja,
Míg a Mindenható
Jó erőben tartja.
Mindenképpen úgy lesz,
Ahogy Ő akarja.

S hogyha erőnk elfogy,
Leveszi vállunkról,
Cipelni is segít,
Felgyógyulunk újból.
De amikor nem tud
Tenni többet értünk,
Mindegy, hogy keveset,
Avagy soká éltünk,
Őrangyalunk eljön,
S földi kötelékünk
Elszakítja, s már csak
Emlékekben élünk.

„Az anyag nem vész el”
Ezt már megtanultuk,
Porrá vagy hamuvá
Már átalakultunk,
De a lélek örök,
Ez a reménységünk,
Nem fáj többé semmi,
Teremtőnknél élünk.
Csak az élők, akik
Utánunk maradnak,
Hiány és fájdalom
Csak nekik maradnak.