Fekete István
Van egy nap, amikor kimegy a falu a
temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem
múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a
táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése