2015. február 8., vasárnap

Szabó Lőrinc - Téli este



Szabó Lőrinc

Téli este 
Lócika megjött, hároméves,
a szél kicsípte, friss, piros,
veti mackóját, s magyarázza,
hogy nincs odaki semmi rossz,


és füstöl a ló orra, és ő
nem borult fel a ródlival,
s az ablaknál ölembe mászik
kinéz és szól: - Csak az a baj,


hogy korán kellett hazajönni!
- s mesél, és nézi csillogó
szemmel, hogy táncoltatja ott kint
fehér pillangóit a hó.


Mesél, s én érzem, gyönge szíve
a kezem alatt hogy dobog,
és egy őzike jut eszembe,
erdő és erős farkasok,


és háború és védtelenség,
és mindaz, amit hazajövet
láttam az utcán, s amit ti,
ti is tudtok mind, emberek:


mind, ami kín itt van köröttünk
s ami már ki se mondható,
mert ami még kimondható,
már az is csak irtózni jó.


... Mi lesz, őzike? ... A gyerek újra
tapsol: - Apu, de szép ez a tél! -
Jó volna hinni, néki hinni,
aki nem tudja, mit beszél.


1 megjegyzés: