2016. január 15., péntek

.kaktusz - Az élet útja



.kaktusz
Az élet útja


Tudod arra gondoltam,
ha valaki magának
szakismeret nélkül épít házat,
az messze lesz a tökéletestől,
még jó, ha egy szép napon
az egész a fejére nem omol...
persze, olyan szerencsés is van,
(igaz, nagy ritkán csak)
aki tanulás nélkül is
alkot nagyszerűt,
akivel a tehetség születik...
az ember a legfontosabbat,
az élete megismételhetetlen útját
maga építi,
sokszor nehéz körülmények közt,
hiányában
mindenféle képzettségnek,
csoda lenne, ha el nem rontaná...
így aztán sok lesz benne a kátyú,
az az út csak egyszer járható,
jobb, ha nem megy senki utána:
persze, szegény csinálná jobban,
ha az életnek kiváló mestere lenne,
ha nem mindig kísérletezne csak,
ha lenne hozzá veleszületett érzéke,
vagy, ha a mozaikok rakosgatásában,
a szeretet,
aki a legjobb mester,
az egész hosszú úton segítene,
mit, hogyan, ő mondaná...
vele se lehet könnyű,
talán még nehezebb,
mint az "ahogy jön,
úgy puffan"
több az akadály,
vele tart a fájdalom,
de benne van
az öröm csírája is...
akkor végül
szégyenkezni nem kell,
elégedett lehet,
aki rá hallgat,
mert az az út biztos,
hogy szépre sikerül.

2015. március 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése