Albert Ferenc - Augusztus

Albert Ferenc
Augusztus

/Kenyér hava/

Egy róna szülte délibáb
lebeg messze a pusztában;
tikkadt gulya oltja szomját,
s kérődzni kezd úgy déltájban.

Hórihorgas gémű kútnál
falatoz szűrén a gulyás.

Malom foglya lett a búza,
hengerek között őrlődik;
finomlisztként csak kihúzza,
míg zsákruhában megszökik.

Kenyér lesz belőle, omlós,
haja arany és ropogós.

Szent Istvánnak ünnepére
átöleli színes szalag;
fehér asztal legszebb éke
piros, fehér, zöldben hallgat.

Áldott legyen minden morzsa,
és az Úr, ki ezt megadta.

Lassan vége lesz a nyárnak,
érik dolognak gyümölcse;
ami kedves szemnek, szájnak,
azt babusgatja föld öle.

Kenyér hava így köszön el,
s hamarján a szüret jön el.