Birtyik Csaba
Nyáresti vágta
Jó szelek szárnyán
vágtatott lovam
Óriás sziklák közt száguldottam
Hajamba tépett a nyáresti szél
Ércdobként lüktetett bennem a vér
Nem fájt most semmi, a világ oly szép
Szabad a lelkem is, ragyog az ég
Tündöklő csillagok, hófehér hold
A szívemnek vágya megköt és old
A vágtának vége, léptetek már
Átölel minket a nyáresti táj
Millió csillagfény életre kél
Sétálunk ketten, a lovam meg én
Csillagokkal szórt gyönyörű éjbe
Pányvázom lovam illatos rétre
Ágyam a rét, vánkosom a nyergem
A bársonyos éj betakar engem
Óriás sziklák közt száguldottam
Hajamba tépett a nyáresti szél
Ércdobként lüktetett bennem a vér
Nem fájt most semmi, a világ oly szép
Szabad a lelkem is, ragyog az ég
Tündöklő csillagok, hófehér hold
A szívemnek vágya megköt és old
A vágtának vége, léptetek már
Átölel minket a nyáresti táj
Millió csillagfény életre kél
Sétálunk ketten, a lovam meg én
Csillagokkal szórt gyönyörű éjbe
Pányvázom lovam illatos rétre
Ágyam a rét, vánkosom a nyergem
A bársonyos éj betakar engem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése