Fazekas Miklós - Szabadon

Fazekas Miklós

Szabadon

Kattan a záram  ketrecem ajtaján,
én odabent biztonságban élhetek.
Külső világból nem vadászhat reám
senki, hagyni kell, hogy élve nézzetek.

Életem szabaddá így teszem, talán
boldog leszek, mint megnyugvó képzelet.
S nem leszek senki terített asztalán
félig átsült, ízletes marhaszelet.

Szabadnak álmodni az életet ma
nagyon nehéz, még ilyen formában is,
mert embernek ember szinte farkasa,

de ha ésszel éled életed, marad,
mi át nem törhető, s szabadságod is;
Ketreced, mely szilárd, erős rácsozat.