Nemes Nagy Ágnes
Keringélő
Kerek vagyok, mint a
világ,
nem is adom soha
alább,
nem hiába forog velem
a földgolyó, s kerek
fejem.
Kering a ház, táncol
a kép,
lélegzik a dombos
vidék,
s az oszlopsoron ott
szalad
a mozdulatlan
mozdulat.
Tömör keringés, talpa
van,
csak a hiány
alaktalan –
de már a vágy sürög,
mutat
hiány-fát és hiány
utat.
S a Semmiség is
annyit ér,
amennyit házak közt a
tér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése