2018. március 25., vasárnap

Pogány Zoltán - Zöld lángban


Pogány Zoltán

Zöld lángban

Jó szerep simulni rád,
úgy, akár Hold az égburkon,
és hogy fojtogat folyton-
os mohó
vágy.


Most még mit takar ruhád;
talán egy más ruhát...?

Fehér tested zöld lángban,
izzó tenyerembe siklik
és apró izomfecnik-
re bomlik
szét.


Feléd visz fáradt lábam
porvidéket jártan...?

Pihen a tánc, e földi
párák semmi illanása,
párnás ágyad talán sa-
ját kórba
ránt.


Megtanulsz velem ölni
így újjászületni...?

Nézd, az éjszaka pásztor,
terel koromfeketévé,
lecsukódó álomvé-
ge fénnyé
bont.
Kitépsz ebből a láztól
ködös merev nászból...?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése