Kópis Eta
Mért gondolom azt?
Mért gondolom azt?
Mért gondolom azt,
hogy enyém a világ,
hogy rám mosolyog
kertekben a kis virág,
hogy búm, bajom
régen messze szállt,
s, hogy az élet
csodás - mesevilág?
Itt tartom karomban
a bajt - a bánatot.
Amely még nem rég
velőmig áthatott.
De viruló bájodnak
mosolya, kedélye
felkap és elsodor
pajzán szenvedélye.
Úgy tört rám ajkadnak
zengő kacagása,
ahogyan kis méh száll
a nyíló akácra.
Élvezni rámlehelte
minden csókját.
Hallgattam eltúlzott,
de csodás bókját.
Szerethet-e még a szív?
Már nem is tudom.
Indulhatok-e én
még ezen az úton?
Hisz hajtincseim már
igen deresülnek.
Fülembe nótát
már dehogy hegedülnek.
hogy enyém a világ,
hogy rám mosolyog
kertekben a kis virág,
hogy búm, bajom
régen messze szállt,
s, hogy az élet
csodás - mesevilág?
Itt tartom karomban
a bajt - a bánatot.
Amely még nem rég
velőmig áthatott.
De viruló bájodnak
mosolya, kedélye
felkap és elsodor
pajzán szenvedélye.
Úgy tört rám ajkadnak
zengő kacagása,
ahogyan kis méh száll
a nyíló akácra.
Élvezni rámlehelte
minden csókját.
Hallgattam eltúlzott,
de csodás bókját.
Szerethet-e még a szív?
Már nem is tudom.
Indulhatok-e én
még ezen az úton?
Hisz hajtincseim már
igen deresülnek.
Fülembe nótát
már dehogy hegedülnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése