2013. március 17., vasárnap

Kun Magdolna - Van ott fenn egy ország



Kun Magdolna

Van ott fenn egy ország


Van ott fenn egy ország,
ahol a szeretetet nagybetűvel írják,
ahol a fény minden emberszemben ott ragyog,
ahol nincsenek úri dámák s gazdagok.
Van ott fenn egy ország,
ahol a koldust királlyá avatják,
hogy feledtessék vele,
milyen embertelen halála volt,
mikor belefagyott lelke, dermedt könnyeibe.
Van ott fenn egy ország, ahol nem ismert a rabság,
ahol nincsenek kopott kendős asszonyok,
kiknek ezer ráncán hagy nyomot
a gyomrot maró éhség,
mely álmaiba rejtette el azokat az éveket,
mikor a fájdalom, csak képzeletben létezett.
Van ott fenn egy ország,
ahol a fizetési eszköz egy tiszta lelkű mosoly,
mely minden arcvonásra égi erőt honol,
s ahol nyitott kapuk várják azokat a lelkeket,
kiknek nem adatott földhöz kötött szeretet.
Van ott fenn egy ország,
ahol a sírdogáló szíveket azzal jutalmazzák,
hogy ők gyűjthetik össze a világban hullt könnyeket,
és ők hinthetnek nyomaikba rózsabokros kerteket.
S majdan azokat az összegyűjtött cseppeket,
ők fűzhetik fel gyöngyös koszorúba,
hogy az a gyöngyös-koszorú legyen
minden túlontúli érkezőnek,
csillaglángba kapaszkodott
lélek-világlója.

1 megjegyzés: