2013. március 17., vasárnap

Primerose - Immár elhiszem



Primerose
Immár elhiszem

Mikor belépsz, nem az ajtó tárul
magam nem is értem-tán az univerzum tágul
napok, hetek, évek
S te bennem, én benned égek

A szavaid belém ékelődnek mélyen,
majd feltörve világít, szikrázó fényben,
mint szilárd torony, fehéren,
szívem vörös tengerében

Mindennapom gyöngye két szemed,
s ahogy kezemmel megérintelek
szárnyalok Veled, egekbe emelsz,
számra csókolva, csontomig szerelmet lehelsz

Átváltozom, s megszületek újra
Mikor ajkad fülembe súgja:
"Minden vagy, Szeretlek"
egyszerű lényemből általad levedlek.

Mint sáros agyagból a kiégett díszes forma
s mintha bányák mélyéről hozott smaragd volna
úgy szőtt szobrászommá az élet,
s csiszollak kövemmé téged

Ha nézel, ha szólsz
Neked esztelen elhiszem:
Létezik varázslat, létezik szerelem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése