Kassák Lajos
Fehéren fehér
Fehér valóság
A tél, a tél, a tél
vad ebeink már
behúzódtak vackaikba,
de a halott katona
még ott van az árokban
s a szél véres
pengékkel csörömpöl.
Az utakat már befútta
a hó,
amely kínzóbb és
gyalázatosabb a koromnál
s aki az égre bámul,
kedvese arcát
láthatja a vörös
holdtükörben.
Ki sem merek már
lépni a házból
száraz kenyéren és
jeges vízen élek.
Óh, szép városom,
hová lettek tornyaid
és gyermekeid a zöld
parkokból hová lettek?
Fehéren kondul a tér.
Valóban tél van
szerelmünk percei
széthullanak
az üressé vált
időben.
Gyönyörű ez az oldal, szép versek és nagy gonddal válogatott képek .
VálaszTörlésLelkedet dícséri minden !
Köszönjük szépen. Szeretettel várunk máskor is. Érezd jól magad. :)
VálaszTörlés