Kondra Katalin - Szólnék hozzád

Kondra Katalin

Szólnék hozzád...

Szólnék halkan, de túl nagy a zaj.
Szólnék hangosan, de bántaná füled.
Szólnék suttogva, de nem értenéd,
Kiabálni mégsem lehet.

Ahol még a falnak is füle van,
Ahol szemek minden ablak mögött,
Ahol magányos vagy mégis nagyon
Tömegnyi ember között.

Mert süketté lettél, a zaj miatt.
Mert vakká lettél, míg mások néztek.
Mert némává lettél, mikor az emberek
Rólad gúnyosan beszéltek.

Szólnék hozzád, hogy feledni tudd,
Mi oly nagyon fáj még benned.
S hogy ne légy egyedül utadon,
Észrevétlenül elkísérlek.