Vadrózsa
A fehér rózsa
Imádom a rózsát, a
fehéret, a tisztaság jut eszembe róla, és a szépség.
Olyan vagyok talán, mint egy fehér rózsa, még bimbódzom, de érzem ahogy a szél keze simogat, érzem az esőcsepp ízét, érzem a fényt, mely csalogat és hívogat, és érzem hogy ki kell nyílnom, mert a fény csábít…
Kifogom bontani pici fehér szirmom, majd a másikat, majd mindet, és illatozom, ringatózom a széllel, a gyönyör szelével, csókolózom a nappal, a szerelem napjával, és illatozom, és kibontom bársonyos szirmom, de csak akkor, ha kinyitja valami… a fény… a fény… ami nem más, mint a szeretet…
és akkor látják milyen gyönyörű a fehér rózsa, és érzem milyen csodás a szeretet melynek nyíltam.
Olyan vagyok talán, mint egy fehér rózsa, még bimbódzom, de érzem ahogy a szél keze simogat, érzem az esőcsepp ízét, érzem a fényt, mely csalogat és hívogat, és érzem hogy ki kell nyílnom, mert a fény csábít…
Kifogom bontani pici fehér szirmom, majd a másikat, majd mindet, és illatozom, ringatózom a széllel, a gyönyör szelével, csókolózom a nappal, a szerelem napjával, és illatozom, és kibontom bársonyos szirmom, de csak akkor, ha kinyitja valami… a fény… a fény… ami nem más, mint a szeretet…
és akkor látják milyen gyönyörű a fehér rózsa, és érzem milyen csodás a szeretet melynek nyíltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése