Koszpek Ferenc - Érzékek

Koszpek Ferenc

Érzékek

 https://www.youtube.com/watch?v=s4mnO5XkEPQ

Látlak! Látom amint lépkedsz felém,
ahogy nyújtod a két kezed,
csak a légbe markolsz, de ujjad  elér,
s valóvá válik a képzelet.

Hallak! Hallom óvatos, lágy  lépteidet:
osonsz velem kertek alatt,
lebuktunk, bujkálni így kései lett,
de a terved rejtve maradt.

Érezlek! Érzem hajad csillagpor illatát,
szemed arcomat perzseli,
s rajta a pajzán csillogás villan át:
"Vajon fogok-e kelleni?"

Ízlellek! Ezernyi édes robbanás,
vadul bódító élvezet;
Jól tudod, ezt az érzést sírig hordanád...
Halkan súgd meg, hogy képzeled...

Égetsz! Ahogy kezed a kezemhez  ér,
örökre összeforr csókunk,
s már soha nem múlhat el e szenvedély:
egyek vagyunk, leszünk, s voltunk...

S a képzelet... Ma ért el a végzeted:
lelked a lelkemmel szalad,
most tedd a kezembe két kezed,
mert így lesz mindkettőnk szabad...