Március - Tavaszelő - Kikelet hava

Március - Böjtmás hava - Tavaszelő - Kikelet hava

https://www.youtube.com/watch?v=oPNAtmm2ohM

A régi rómaiaknál az év első hónapja volt, az elnevezés a harcias természetű Mars istenhez kapcsolódik. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Ezért márciust a hadba vonulás időszakának is tartották.
Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik.
A meteorológusok Tavaszelőként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik.
A földművesek számára a március már a tavaszi munkák kezdete. Vége a téli szobai munkáknak, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben, az asszonyok is veteményeznek a kertekben.

* Népi megfigyelések

- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz

Jeles napok márciusban

Március 9.: Franciska

Azt tartják, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

*

Március 12.: Gergely

A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára.

Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.”
*
Március 15.: Nemzeti Ünnep

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe; Magyar Sajtó napja .

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Jelképpé vált, nemzetünk szabadság szeretetét fejezi ki.

*
Március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek

A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.

*

Március 21.: Benedek

 a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.
*
Március 24.: Gábor

Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
*
Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható

*
Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Bölénytor (Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik.

A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).

*

Népi mondóka

Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz.

Kert március

A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.