Margot - Akkor visszatérek

Margot

Akkor visszatérek

Mikor egy új csillagot mosdat a hajnal,
Ki friss harmatban látja ma született fényét,
Akkor visszatérek, leülök közétek,
S megosztom veletek az Isten adta békét.

Hosszú lesz az az út, amit be kell járnom,
Hogy lelkem tisztaságát újra megtaláljam.
Eddig földi gonosz fekete bugyrában,
És nem a szeretetnek otthonában háltam.

Könyörögve kértem, azt, hogy szeressetek,
Tévelyegtem, s botoltam, mint annyian mások.
De kihasználtak, elfordultak tőlem,
Kik magukról hirdetik, hogy ők messiások.

Annyiszor nyújtottam könyörgőn a kezem,
És lobogott bennem az emberbe vetett hit,
Ám elveszett, nincs már, bárhol is keresem,
De még kell, hogy találjak, egy tiszta valakit.

Leülök melléje, s feloldozást kérek
Minden bűnöm alól, mit hajdan elkövettem.
Ádám, Éva vétke átokként ül rajtam,
Istennek Báránya, hát te ítélj felettem.

Méltó vagyok-e, hogy emberek közt éljek,
Vagy kövessem tovább a hajnalcsillag fényét,
Hogyha megbékéltem, nyugalmat találtam,
Leülök, s megosztom ezt a megszentelt békét.