Pénzár Miklós Csaba
Búcsúzik.....
Búcsúzik a tél
Könnyezve mesél,
Milyen szép volt a táj,
Csilingelt a szán,
Nevettek a gyerekek,
Ünnepeltek az emberek!
Szép volt a hófehér,
Csendbe takarózó világ!
A vakító kék ég,
A csend a hallgatás,
Már menne tovább,
A fehér világ,
Vinné magával,
A havat szelet,
A susogó fenyő rengeteget!
Ígéri a tél, állja szavát,
Visszatér, ha nagyon akarják!
Adjon helyet a napnak fénynek,
A nevető, kedves embereknek,
Jöjjön a tavasz, a langy meleg,
Csicseregjen a vidám madár sereg!
Könnyezve mesél,
Milyen szép volt a táj,
Csilingelt a szán,
Nevettek a gyerekek,
Ünnepeltek az emberek!
Szép volt a hófehér,
Csendbe takarózó világ!
A vakító kék ég,
A csend a hallgatás,
Már menne tovább,
A fehér világ,
Vinné magával,
A havat szelet,
A susogó fenyő rengeteget!
Ígéri a tél, állja szavát,
Visszatér, ha nagyon akarják!
Adjon helyet a napnak fénynek,
A nevető, kedves embereknek,
Jöjjön a tavasz, a langy meleg,
Csicseregjen a vidám madár sereg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése