Harcos Katalin
Hajnalodik
Oszlik a homály már a
hegytetőn.
Fény lopakodik az
égre nesztelen,
végigsimít az erdőn
és mezőn,
majd csókokat hint
szét szemérmesen.
Hallom sóhajtani az
ébredőt:
ásítva nyújtózik a
pirkadatban…
elkap egy csintalan
bárányfelhőt
s törülközőnek
használja titokban.
Tükörnek nézi a fák
közti tavat,
s úgy rendezgeti
kócos ágait,
hogy a közelgő bűvös
pillanat
méltón hintse
rá napsugarait.
Zajosan mosakszik, és
dalol már
a felélénkülő színes
sereg:
a csivitelő sok vidám
madár
lásd, tócsákban, és
porban hempereg.
Tűnik a köd és szárad
a harmat.
Nap bukfencezik a
hegyormokon,
arany palásttal
mindent betakargat
majd kuncogva a kék
égre oson.
http://www.youtube.com/watch?v=yEgtRrBHJfE
VálaszTörlés