Július - Nyárhó

Július – Szent Jakab hava – Nyárhó – Áldás hava

https://www.youtube.com/watch?v=HNx2KZUbZ5o

 

Eredeti neve quintilis, minthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban az ötödik hónap volt. Csak Julius Caesar óta, ép az ő tiszteletére lett július; a hatalmas imperátor születési hónapja. Caesart leszúrta Brutus, birodalmának alapköveit szétdúlta az idő, de emlékét évezredeken át megőrizte a július neve. E hónapban már a nappalok fogynak s a Nap az Oroszlán jegyébe lép.

 A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.

Népi megfigyelések:

ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie

Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart

ha Mária-Magdolna napján szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas

ha Anna napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz

Ernő napi eső langyos telet hoz

Népi mondóka

Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.

Július 2. -  Sarlós Boldogasszony

A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, amit azután megszenteltettek. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Például Szil faluban (Rábaköz) elmentek a misére, az aratószerszámokat a templom falához támasztották. Ezután kimentek a földekre, a búzában vágtak egy rendet, majd hazamentek.

Elszórt adatok utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a kenyérsütés, például Zagyvarékason, Doroszlón.

Július 13. – Margit

Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Július 15. – Henrik

Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.

Július 20. – Illés

E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.

Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja: „Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön. De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt” (Bosnyák S. 1982: 107).

Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. Székelykevén úgy vélik, hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: „Illés meg Jakab Annát kergeti” (Penavin 1988: 144).

Július 22. – Mária – Magdolna

Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. A bácskai Felsőszentivánban sütőlapátra ültetve vágtak le a hajból, amit titokban ástak el, nehogy rontani lehessen a hajszállal.

Szeged vidékén nem tartották Mária Magdolna napját sütésre, mosásra alkalmasnak. Szajánban egyenesen tiltották e munkákat.

Időjárásjósló hiedelem is fűződik e naphoz. Kiskunfélegyházán úgy hitték, esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit.

Július 25. – Jakab

Jászdózsán úgy tartották, hogy a Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát.

A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Székesfehérváron úgy vélték, hogy Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a télen sok hó lesz. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak. Doroszlói megfigyelés szerint: „a zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakabnapig kint marad, az kint is veszik” (Penavin 1988: 115).

Július 26. - Anna

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén e napon szedték az ún. annababot. Medvesalján Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll. A Drávaszögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap. Szent Annát Szeged környékén Kedd asszonya néven is emlegetik.

Anna kedvelt névünnep, melynek mulatsággal, bállal való megünneplésére ma is virágzó szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.

*

Kert – július

 

A természet asztala már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a különböző finom zöldségek.

A legfontosabb júliusi teendők közé tartozik száraz időjárás esetén az öntözés, és a növények által felvett tápanyagok pótlása.

Nagyon fontos, hogy az öntözéseket megfelelő időben végezzük. Tűző napon a lombos dísznövényeink levelei megperzselődhetnek, ezért kerüljük a dél körüli órákban a víz kijuttatását, inkább kora délelőtt, illetve késő délután és este öntözzünk. Fokozottan figyeljünk a balkonládáink, és cserepes dísznövényeink öntözésére. Ezeknek a talaja a nyári melegben sokkal gyorsabban szárad ki, mint a szabadföldbe ültetett növények. A gyepfelületek nagy hőségben szintén gyorsan száradnak, ezért ha szép pázsitot akarunk, a fűvel borított felületeket is intenzíven öntözzük.

Nyáron a tápanyag-utánpótlást a gyepfelületeken, az egynyári- és a virágzó növényeknél fontos elvégezni. Erre azért van szükség nyár közepén, mert a fű ilyenkor intenzíven fejlődik, egynyári virágaink pedig a folyamatos virágzás miatt élik fel a tápanyagokat. A virágzó dísznövényeknél a magas kálium- és foszfor tartalmú, a gyepnél, illetve a levéldísznövényeknél pedig a magas nitrogén tartalmú műtrágyákkal kell pótolni a tápanyagokat.

Fontos a gyomtalanítás és a talaj lazítása is.

Ha eddig nem tettük meg, vessük el a kétnyári virágokat is, az árvácskát, százszorszépet, török szegfűt, mályvát, gyűszűvirágot, stb. Augusztus végére kellően megerősödnek és kiültethetők, következő tavasszal pompásan virágoznak.

A liliomhagymákat ilyenkor is ültethetjük. Főleg a madonna-liliom hálálja meg a mostani ültetést.

A málna gubacsdarázs ellen is védekezni kell már, mert gyakorta megfigyelhető a hosszú hajtásokon a sok gubacs.

A nőszirmokat ültessük el a kívánt helyre, majd alaposan öntözzük be, hogy minél hamarabb begyökeresedjenek.

*

Szeretettel köszöntjük a hónap születés és névnaposait, ünnepeltjeit. 

Sok boldogságot kívánunk!