2013. június 17., hétfő

.kaktusz - Az élet palotája



.kaktusz

Tudod arra gondoltam,
hogy az ember általában
tervezi tudatosan
az élet nevű palotában
a saját kis otthonát,
s vannak bútorok olyanok,
mik a komforthoz
elengedhetetlenek…
ilyen az is,
hogy legyen benne egy társ,
amiről elképzelése van ilyen-olyan,
ha szerencsés, a piacon
talál megközelítőleg hasonlóra,
de mert nem mindig tudja,
hogy mi az, ami jó neki,
sokszor csalódik,
s ha van hozzá tehetsége,
mint a bútort, cseréli könnyen…
mert nem elég következetes,
egy életre választ,
s közben kiderülhet,
hogy van annál jobb is,
van annál szebb is,
hát változtat, ami a szíve joga,
míg kárt nem tesz a másikban…
nincs nyugalmas otthona,
megunt bútordarab
belőle is könnyen válhat,
azért aztán bizalmatlan,
de ha egyszer váratlan,
szinte véletlenül megkapja
az élettől ajándékul
a természetes szeretet által
a természetes társat,
a magától értetődőt,
akkortól az maga az otthon,
mint egy mély gyökerű fa,
ami belőle nő ki,
viszi magával mindenhova,
nem kell félni,
hogy cserbenhagyja,
következetesen válik részévé,
ami nyugalmat,
ami biztonságérzetet ad.

2013. április 15.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése