Debreczeni Zsolt
Csillogás a
pocsolyában
Csillogás a
pocsolyában, gyémántszínben, színaranyban.
Halkan hulló esőcseppek, vannak benn az árban.
Minden lélek húrjai közt, megcsendül egy dallam,
hozzád fohászkodom, nagy Istenem, Uram!
Kérlek én téged, ne érjen a vétek,
boldogság csepegjen, mert úgy szeretlek téged!
Most kinyújtod szent karod, s átöleled testem.
egy törékeny holdsugár, villant át, életem.
Könnycseppnyi a bánat - hatalmas a nagy vágy,
hogy megtaláljam kincsem, kit elrejt ez a táj.
Barangolok, támaszkodok, kapaszkodom benned.
Csillagporos éjszakákon, együtt vagyok veled....
Halkan hulló esőcseppek, vannak benn az árban.
Minden lélek húrjai közt, megcsendül egy dallam,
hozzád fohászkodom, nagy Istenem, Uram!
Kérlek én téged, ne érjen a vétek,
boldogság csepegjen, mert úgy szeretlek téged!
Most kinyújtod szent karod, s átöleled testem.
egy törékeny holdsugár, villant át, életem.
Könnycseppnyi a bánat - hatalmas a nagy vágy,
hogy megtaláljam kincsem, kit elrejt ez a táj.
Barangolok, támaszkodok, kapaszkodom benned.
Csillagporos éjszakákon, együtt vagyok veled....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése