Károlyi Amy
Szökés
Kétszer tízezer napja
készülődöm,
nem hagytam
pillanatot próbálatlanul:
mint aki folyton
ugrani tanul.
Javamra vált a rossz,
ha repülhetek, ő
bennem repül.
Hajtóerővé változott
belül.
Itt az idő, a hely,
átsüvítek kék
gyűrűiken.
Messziről látom piciny
önmagam.
Hogy visszatérek, már
alig hiszem.
Elajándékozta életét,
a magas fűben
rátalált.
A lélegzete még
szabályos.
Hét óra tíz, a szív
megállt.
Kísértetjárás lesz e
tájon,
amíg e lanka el nem
süllyed.
S nem irigylem az
örököst,
ki elfogadta életünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése