Márai Sándor
Négy évszak (részlet)
November
A télbe úgy lépünk e napokban, mintha
egy komor mondakör valóságosan életrekelt volna. A tél egyszerre mondakör és
barlang, kissé betegség és kissé városiasság, s ugyanakkor vannak benne fókák,
rozmárok, átutazó külföldi énekesek, diplomás hólapátolók, van benne kamillatea
és forralt bor, s van benne fülledt és szorongó várakozás, mintha magunkra
maradtunk volna a világban, egyedül sorsunkkal, mely zúzmarás és komor.
Novemberben sértődötten
kezdek élni. Kezdődnek az irodalmi felolvasások, melyek untatnak, kezdődik az a
csendes és szanatóriumszerű szobaélet, mikor úgy ébredünk a szürkén-nyálkás
reggelre, mint a betegség napjaira, kezdődik a mesterséges fény és mesterkélt
hő időszaka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése