2017. május 26., péntek

.kaktusz - A születés napsütést hoz



.kaktusz
A születés napsütést hoz

Tudod, arra gondoltam,
a jóról,
ami történik a világban,
és a rosszról,
ha statisztikát készítenének,
a sort bizonyosan a rossz vezetné,
számokban a rossz verhetetlen,
a borús több,
a napfényes nap kevesebb,
de ha mérlegre kerülne,
súlyában a jó magasan vezetne,
egyetlen jó
keresztül tud húzni száz rosszat,
a születés napsütést hoz
a legborúsabb arcra is mosolyt,
ha százan elhagyják az embert,
azt a százat elfelejteti az egy,
aki nem is az igazság kedvéért,
csupán szeretetből marad meg,
Jézus a Golgotát járva,
Veronika felé nyújtott kendőjét látva,
egy pillanatra biztosan elfelejtette,
amit a gonoszok tettek ellene,
ott a kereszten
legnagyobb fájdalmában,
reménytelenségében,
töviskoronával a fején is
eszébe juthatott a kendő,
amin talán önmagában,
a halállal vívódva is elmosolyodott,
ha Veronika könnytől ázott arcára gondolt,
talán azt érezte,
már ezért a szeretetért is megérte
erre a keserű világra eljönnie,
egyetlen szeretet
gyilkos háborúban is életben tarthat,
egyetlen szeretet,
talán a halált is segít túlélni,
egyetlen szeretet
a világot megszépítheti,
talán pont, mert kevés a jó,
mert kevés a szeretet,
azért van, ha találkozik vele,
és ha észre is veszi
fia lánya az embernek,
mint egy különleges kincset
oly nagyra értékeli,
általa a legnagyobb elhagyatottság is
megszűnik,
ha csak egy, a világon egyetlen van,
aki tiszta szívből szereti,
akkor soha sem lehet magányos az ember,
milliárd idegen között is otthon lehet,
s ha otthon van a világban,
akkor már érdemes volt születnie.

2009. ápr. 27.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése