2012. október 26., péntek

Harcos Katalin - Az álmok tovatűntek



Harcos Katalin
Az álmok tovatűntek
Az álmok tovatűntek. Hát vége…
Dobd a leveleimet szemétre!
Felejts el! A függöny, ím legördült.
Mi fontos volt már silánnyá törpült.

Mit neked szántam el nem fogadtad.
Érzéseid, vágyad megtagadtad
gyáván tőlem, mihelyt messze mentem.
Míg ott voltam csak addig kellettem.

Ennyi volt csupán mit adni tudtál?
Néhány ölelésbe beleuntál…
Milyen szegényes is az életed!

A csókjaid még velem maradnak
emlékéül pár szép pillanatnak…
szeretni nem tudsz, hát Isten veled!

1 megjegyzés: