Közeleg az ősz – szívünkön kopogtat.
Este van.
Sápadt gyertyafény az ablaküvegben,
árnyak a függöny mögött.
Csillagok fénye az égi óceánon, a Hold
ezüst ruhájában huncutul mosolyog.
Csönd van. Virrasztóan egyedül. Előttem
könyv, de gondolataim messze járnak, a régmúlt emlékeiben. Bús éjszakai árnyak
az éjben, a szív lassuló, csendes dobbanásában.
A lélek belesóhajt az éjszakába. Halkan
ring az érzés, álmot hozva fáradt szemünkre az éjszaka angyala. Kigyújtva
lelkünk mécsesét, fénnyel szőve be álmainkat.
Álomszárnyakon elpihen a lét.
Szomorúfűz
http://www.youtube.com/watch?v=1rtovS5Xpag
VálaszTörlés