Zsitvainé Borsos Irén
Bújócska
A fiam cafattá tépett
táskával jött haza aznap...
A gyerekek később jöttek haza az iskolából. A fiam cafattá tépett táskával érkezett. A bőrtáska csattja az alatta lévő bőrrel együtt kitépve, a füle leszakítva, a varrás több helyen szétrepedve… Mi történt? Forgószél, vagy úthenger? Egyáltalán.. ami benne volt, meg van?
Mikikém lángvörös arccal adja elő, hogy letette egy kerítésre, amíg egymással vitatkoztak, az ott lakó kutya tépázta meg. Ő elkapta a fülit, de a kutya erősebb volt és nem engedett, mindaddig, amíg a gazdája elő nem került…- Miért kellett odatenni? – kérdem.
Hogy ne a földön legyen, amíg beszélünk, mindenki Ivanhoe akart lenni…!
- Máskor gyertek szépen haza, és mindjárt el is lehet játszani; itt a nagy udvar!
A gyerekek másnap előbb érkeztek, az evés után, megint kitört a vita, hogy ki, mi legyen… Békésebb játékot játsszatok! – javasoltam. Ez volt a bújócska.
- Na végre, most már minden rendben lesz. – gondoltam, s megnyugodva folytattam a munkát. Amikor teregetni megyek, meghűlt ereimben a vér. Mikikém, a hátsó épület tetején, lovagló ülésben ül a gerincen. Ujját a szájára téve csendre int engem… Én is némán mutatom: mi jut eszedbe, ebből baj lesz! Annyi jó hely van a házban: a farakás, a kis udvar, a sufni, másik sufni, a szín, meg az első kert, még a sufni mögé is el lehet bújni. Azután már békés játék következett. Egy óra múlva berohan a fiam:
- Anya, ihatunk valamit? - Hát persze! Látom poros, piszkos az arca…
- Te jó Isten, hol voltatok?
- A tyúkólban is elbújtunk! - mondták. A többi gyerek is poros, piszkos, a hajukban tetvek vannak. - Irány fürödni, mindenkinek hajmosás! Ki hitte volna, hogy apósom tyúkjai tetvesek voltak? Két kocsmába menés között, hintett nekik egy kis magot, úgy látszik meszelni is kellett volna… Mikor vagdosta le anyósom a tyúkokat, és meddig élnek a tyúktetvek, tyúk nélkül?
A választ nem tudom, de a gyerekeket nekem kellett megfürdetnem, a vendégeket is… Kértem, hogy a tetveket ne meséljék el senkinek… Micsoda égés…!
Ők meg csak nevetgéltek, nekik a sorba fürdés is, csak egy nagy játék volt!
A gyerekek később jöttek haza az iskolából. A fiam cafattá tépett táskával érkezett. A bőrtáska csattja az alatta lévő bőrrel együtt kitépve, a füle leszakítva, a varrás több helyen szétrepedve… Mi történt? Forgószél, vagy úthenger? Egyáltalán.. ami benne volt, meg van?
Mikikém lángvörös arccal adja elő, hogy letette egy kerítésre, amíg egymással vitatkoztak, az ott lakó kutya tépázta meg. Ő elkapta a fülit, de a kutya erősebb volt és nem engedett, mindaddig, amíg a gazdája elő nem került…- Miért kellett odatenni? – kérdem.
Hogy ne a földön legyen, amíg beszélünk, mindenki Ivanhoe akart lenni…!
- Máskor gyertek szépen haza, és mindjárt el is lehet játszani; itt a nagy udvar!
A gyerekek másnap előbb érkeztek, az evés után, megint kitört a vita, hogy ki, mi legyen… Békésebb játékot játsszatok! – javasoltam. Ez volt a bújócska.
- Na végre, most már minden rendben lesz. – gondoltam, s megnyugodva folytattam a munkát. Amikor teregetni megyek, meghűlt ereimben a vér. Mikikém, a hátsó épület tetején, lovagló ülésben ül a gerincen. Ujját a szájára téve csendre int engem… Én is némán mutatom: mi jut eszedbe, ebből baj lesz! Annyi jó hely van a házban: a farakás, a kis udvar, a sufni, másik sufni, a szín, meg az első kert, még a sufni mögé is el lehet bújni. Azután már békés játék következett. Egy óra múlva berohan a fiam:
- Anya, ihatunk valamit? - Hát persze! Látom poros, piszkos az arca…
- Te jó Isten, hol voltatok?
- A tyúkólban is elbújtunk! - mondták. A többi gyerek is poros, piszkos, a hajukban tetvek vannak. - Irány fürödni, mindenkinek hajmosás! Ki hitte volna, hogy apósom tyúkjai tetvesek voltak? Két kocsmába menés között, hintett nekik egy kis magot, úgy látszik meszelni is kellett volna… Mikor vagdosta le anyósom a tyúkokat, és meddig élnek a tyúktetvek, tyúk nélkül?
A választ nem tudom, de a gyerekeket nekem kellett megfürdetnem, a vendégeket is… Kértem, hogy a tetveket ne meséljék el senkinek… Micsoda égés…!
Ők meg csak nevetgéltek, nekik a sorba fürdés is, csak egy nagy játék volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése